Savanyú a tótvázsonyi betyár

Felirat hozzáadása
Veszprém megye egyik legnagyobb kiterjedésű településéről 6000 éves leleteket is találtak, s a település neve (Touthwasum) már több mint 1000 évvel ezelőtt is megjelent. A török hódítások idején a falu lakossága felére csökkent, mert a törökök és a magyarok is - volt idő, hogy egyszerre - adóztatták a jobbágyokat. Az elnéptelenedés ellen az 1700-as években német telepesek érkeztek a szőlőművelésre nem alkalmas földdel rendelkező faluba. Ekkor az 1300 fős faluban 1800-at írtak.
A 19. század végétől Freystadtler Antal mintegy 5000 hold birtokfelvásárlása után az ország egyik leggazdagabb birtokosa lett.

A kor utolsó híres, öt nyelven beszélő betyárja Savanyó Józsi volt, akit mintegy 120 csendőr bevetésével fogtak csak el. A hírhedt betyárt komoly mítosz lengte körül, amire csak a kihallgatásakor derült fény. De még ez sem mentette meg 22 év börtöntől.
SAVANYÚ Jóska (Izsákfa, 1845 – Tótvázsony, 1907. ) - bakonyi betyár.
Savanyú Jóska birkát lopott és emiatt lett törvényenkívüli. Betyárnak állt és bekalandozta Vas, Veszprém, Zala és Győr vármegyéket. Elsősorban kisnemeseket, módos parasztgazdákat, falusi kereskedőket, tehetősebb iparosokat rabolt ki bandájával.

Az 1880-as évekre az ország legkeresettebb betyárjává vált. Sok vidéken feltűnt és Jóska a nyelvekkel is elboldogult, hiszen jól beszélte mind a magyar, mind a tót nyelvet és németül is megtanult élete során. Magyarul és németül írni és olvasni is tudott. A hatóságok évekig tehetetlenek voltak ellene, hiszen Savanyú és számkivetett cimborái sikeresen bujkáltak a Bakony sűrűjében. Alacsony termete (mindössze 159 centiméter magas volt) sokszor segítette abban, hogy el tudott rejtőzni a Bakony legkisebb sziklahasadékaiban is.

Végül a fejére kitűzött 1000 forintos vérdíj mellett, a bosszúvágy segített kézre kerítésében. Bandája egyik tagja, Magyarósi István billegi bojtár feladta őt, mert Savanyúék 1883-ban nagybátyját a henyei erdőben agyonlőtték. 1884 május 4-én a Halápi Csárdában mulatozás közben fogták el. Magyarósi ide hívta a betyárokat áldomásra és a borba erős altatót kevert. Az így elbódított betyárt már könnyen lefogták.

Az 1886-os bírósági tárgyalásán 29 bűntettel vádolták meg, köztük rablással, emberöléssel, súlyos testi sértéssel, hatóság elleni erőszakkal. A gyilkosságot nem tudták rábizonyítani, de még így is életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ezután több, mint húsz évet a börtönben töltött, végül kegyelmet kapott.Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett. Betyártörténetek, népdalok, pásztorfaragások őrzik emlékét. Halála után levelezőlapokat nyomtattak arcképéről, színműveket írtak róla.

Az első világháborúban elesett katonák előtt a falu központjában állított emlékmű tiszteleg. A második világháború előszeleként 1937-ben katonai repülőtér épült a falu határában és a harcok is jelentősen érintették a települést. Az '50-es évektől a termelőszövetkezetek létrejötte sújtja és bolygatja fel ismét a falu életét, ami több változáson keresztülmenve is a falu legnagyobb munkaadója marad egészen a rendszerváltásig. Ekkor kezdődött a falu mi is tartó önállóságának időszámítása is.

forrás: wikipedia, Tótvázsony honlapja, geocaching.hu
.